A római naptár

A mi időszámításunk egyik legfőbb forrása is a rómaiak naptára, ami főbb vonalaiban már a Kr. e. VI. században kialakult, a királyság korában (Numa Pompilius király nevéhez kötődően) elhagyta holdnaptári jellegét és a Nap járásához igazodott, majd Iulius Caesar és Octavianus Augustus keze nyomán egészen hasonló lett a máig használatos rendszerünkhöz a Kr. e. I. században.

A naptári táblázat itt letölthető pdf-dokumentum formájában. Legfőbb forrásom Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula Latin nyelvtana a középiskolák számára (Tankönyvkiadó, Budapest, az én példányom 1977.) Ennek függelékében található egy latin nyelvű táblázat, amelyet magyarítottam.

A hónapok neve:

• Ianuarius: Ianusról, a kapuk, bejáratok kétarcú istenéről
• Februarius: a tavasszal esedékes tisztító szertartásokról. Ezt a két hónapot Numa Pompilius vezette be, korábban télen nem számolták az időt.
• Martius: Marsról, mert tavasszal lehetett hadba menni, s mert ő a rómaiak ősatyja. Eredetileg tehát ez volt az év első hónapja.
• Aprilis: Venus etruszk nevéből, akit a rómaiak ősanyjukként is tiszteltek.
• Maius: az idősebbekről (maior)
• Iunius: a fiatalabbakról (iunior)
• Quintilis: ötödik (márciustól számolva persze). Később Iulius Caesarról, a naptár megreformálásában tanúsított érdemeiért.
• Sextilis: hatodik. Később Augustus Caesarról, aki folytatta elődje naptárreformját. Hogy ne legyen az ő hónapja rövidebb, 30-ról 31 naposra növelték. Emiatt aztán az összes következő hónap hosszán is igazítani kellett.
• September: hetedik. Eredetileg 31 napos volt.
• October: nyolcadik. Eredetileg 30 napos volt.
• November: kilencedik. Eredetileg 31 napos volt.
• December: tizedik. Eredetileg 30 napos volt.

A határnapok:
A legősibb, eredeti naptár még a hold járását követte, de már a Numa-féle változat is eltért ettől, ezért ezek a napok már csak a nevüket tartották meg, a Holdhoz nem volt közük. A napokat úgy kell számolni, hogy beleszámoljuk a határnapot is, ez mai gyakorlatunk szerint nem logikus.

• Kalendae: ~„kihirdetés”, a hónap első napja, innen származik a kalendárium szavunk. Eredetileg újhold.
• Nonae: „kilencedik”, ti. az Idus előtt (azt is beleszámolva); eredetileg első negyed.
• Idus: egyes források szerint az etruszk „feloszt” jelentésű szóból, eredetileg telihold.